Vannak a kis lakások és vannak a mikro méretű lakások. Sehol nem egyszerű az élet, de az utóbbi egy igazi challenge life.
Mert, amikor valaki elmondhatja magáról, hogy olyan lakásban él, ahol, ha két ember egyszerre sóhajt, az már légkondi, akkor tudjuk, az az ember tisztelni való Sokoban guru. A mikro méretű lakások tulajdonosai ugyanis általában értenek a rendszerezéshez és az elengedés pszichológiájához.
A hosszúkás, egyablakos szoba a mikrolakások elterjedt elrendezése, ahol igazából nem számít, hová teszi valaki az ágyat, mert úgyis az az érzése, hogy a konyhában alszik. De a színek csodákra képesek! Ebben a projektben a bútor szó szerint feloldódott a térben. A szoba falait vízszintesen két árnyalattal festették le: fehérre és kékre, a szegélyt (választó vonalat) pedig fekete díszléccel jelölték. Sőt, pontosan a konyhaszekrény alsó szintjén végződik a kék, ami teljesen ugyanolyan árnyalatú, mint a fal. Az alsó részt pedig az egész lakásban szándékosan fehérre festették.
Van olyan, amikor fel kell vállalni a méreteket.
Ebben a lakásban az ágyat fizikailag is elválasztották a konyhától, egy lécekkel ellátott bárpulttal. Vizuálisan is feltűnő, köszönhetően az ágy mentén elhelyezkedő, beton hatású tapétának. A lehető leguniverzálisabbá téve a belső teret jön a semleges színpaletta és elrendezés, amiben minden megvan, ami kell. A kanapét szintén háttal helyezték el, a nappali pedig párhuzamos volt a hálószobával. Tévének is maradt hely, így három pontról lehet nézni azt. A kanapéról, az ágyról és a pultról.
24 m2-es kompakt egység
24 négyzetméteren Nina Vasziljenko tervező konyhát, étkezőt, hálóhelyet és még dolgozószobát is tervezett (utóbbi a szigetelt loggián kapott helyet). Az egységes tér hatását monokróm színpaletta segítségével érték el. A színblokkolás pedig a vizuális zónázásért felelős: világos terrakotta választja el a folyosót a konyhával a stúdió fő részétől.
Az egységet álcázták a konyhai felső szekrényt elhagyták és a konyhapultot, annak hátfalát, illetve a bútort is ugyanabban a színben rendelték meg. Így a konyha inkább egy szekrénynek vagy komódnak tűnik. Nem az alvás minőségén spóroltak és a szoba franciaágyat kapott, aminek kárpitját a falak színéhez igazodva választották ki.
Amikor annyira rossz minden, akkor kell a figyelemelterelés.
23 m2-n nincs okos álcázási vagy zónázási technika. Durr bele a közepébe! Mert a hangsúlyos elem a fal lett. Ez a tér belső jellegzetessége. A repülő libák pedig elvonják a figyelmet a szerény méretű területről.
A lakást maximálisan felszerelték, mert teljes hosszában egyetlen tárolórendszert alakítottak ki, és még kandallónak is találtak helyet (a TV-szekrény alatt). Ha pedig már a falra felkerült a lúd, hááááát legyen kövér! Nem a nyitható kanapét, hanem a franciaágyat választották. Na, és persze, hogy van egy kis étkező, ami egyben a munkaasztal is, illetve felső konyhaszekrény is, ami „könnyűnek” tűnik a fogantyúk hiánya miatt, ugyanakkor meglehetősen tágas. Hűtőszekrény is van, a szomszédos falon lévő magas fehér szekrényben van elrejtve.
A fürdőszoba sem nélkülözhette a zöldet. Itt fehérrel és feketével kombinálták. A fal felső része díszléccel díszített és sötétebb tónusra festett. A szoba kicsi, és ez a technika vizuálisan csökkenti a mennyezetet, hogy a szoba arányos legyen. A nedves területen lévő csempe nedvességálló festékkel van kombinálva más felületeken. A tervező szerint nem volt értelme az egész helyiség csempézésének, főleg három méteres belmagasságnál. Először is drága, másodszor pedig olyan érzés lesz, mintha egy kőkútban lennél.
Amikor az álcázás is kevés, akkor mindent el kell rejteni!
A mindössze 20 m2-es lakás mikroterülete nem befolyásolta a funkcionalitást. A tulajdonosok egy konyhaszigetet építettek be a szoba túloldalán, így a konyhai rész szétválasztotta az étkező- és a hálóhelyiséget. A nem szabványos elrendezésnek köszönhetően egy teljes méretű ágy kaphatott helyet, a konyha pedig „kikerült” a hálóhelyiségek elé. A munkapult hátlapja úgy született meg, hogy edzett üveget ragasztottak a polcegység hátsó falára, ami éjjeliszekrényként szolgál. A tárolót a folyosóra költöztették és a lehető legnagyobb magasságot választották ki számára.
