Bár a nagyvárosi élet üteme gyors, az emberek mégis vágynak arra, hogy otthonaikba visszatérve megvalósulhasson a test és a lélek nyugalma.
Gondolhatnánk, hogy a nagyvárosi élet nem is annyira nyüzsgő. Budapesten talán nem, de az igazi nagyvárosokban, például Hongkongban igazi hangyaboly. Ez a kis lakás, amit a cikkünkben bemutatunk Kaulungban Hongkong egykor legsűrűbben lakott városrészében van. Sok-sok évvel ezelőtt ez a terület, Walled City (Fallal körülvett város, Hak Nam – sötétség városa) tiltott volt még a hongkongi lakosok számára is. Képzeljünk el egy illegálisan épített minivárost, amely több 12-14 emeletes háztömbből áll, és csak egy sportstadion területét foglalja el.
A lényeg pedig most jön! Ez a kicsi 2,7 hektár terület 60 000 embernek adott otthont körülbelül 500 épületben. Egy város volt a városban, ami egyformán vonzotta az anarchistákat, a gengsztereket, a politikai zűrzavar elől menekülő családokat. Olyan hely volt, ahol nincsenek utak, csak összefüggő sikátorok, alagutak és szűk lépcsők labirintusa. Egészen 1993-ig létezett és virágzott Hongkong területének szélén, mielőtt kiürítették és megsemmisült.
Tulajdonképpen Walled City komoly történelmi múlttal rendelkezett.
Sókereskedelmi és exportáló állomás volt, később katonai erőddé vált. A híres fal 1847-ben készült el. Miután az ópiumháborúk végén Hongkongot Nagy-Britanniának adták, a fallal körülvett város a történelem angol-kínai politikai pingpongasztalára került. Hongkong második világháborús megszállása idején a japán erők lebontották az erődfalat. A japánok 1945-ös kapitulációja után a britek megpróbálták kiűzni a fallal körülvett városba betelepült embereket, de heves és tettlegességig fajuló ellenállásba ütköztek. Így a pingpong játszma újra elkezdődött. Közben az emberek elkezdtek felfelé építkezni, mivel a brit hatóságok miatt nem tudtak kifelé terjeszkedni.
Az 1950-es és 1970-es évek között a triádok, a kínai bűnszövetkezetek telepedtek meg a városban és szinte teljes ellenőrzést szereztek a bordélyházak, ópiumbarlangok és játékszalonok felett. A királyi rendőrség is csak nagy csoportokban mert bemenni a városba. Az 1970-es évektől kezdve viszont sikeres razziák ezrei tartották kordában a bűnözést és a triádok hatalmát, de a szabályozatlan üzletek és az adóelkerülés még mindig virágzott.
Az 1980-as években a város épületei elérték maximális magasságukat (14 szint). Ez csak azért 14, mert a közeli repülőtér forgalma akadályozta az építkezéseket. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy Kaulungban magas volt a zajszennyezés. A lakások átlagosan 23 m² alapterületűek voltak. Keskeny, alig 2 méteres folyosókkal elválasztva, ahol lógó vezetékek és csöpögő csövek alatt kalapban vagy esernyővel közlekedtek.
Az átjárók és a labirintusok világa volt ez, ahol a területen belül úgy lehetett mozogni, hogy a földet sem kellett érinteni. Így az épületek közelsége miatt a napfény is ritkán érte el az alsóbb emeleteket.
1984-ben a brit kormány Kaulung felszámolása mellett döntött.
Kampány indult a polgárok kilakoltatására és áttelepítésére, felkészülve a pusztításra, amibe Kína 1987-ben egyezett bele. A hongkongi kormánynak 1992-ig tartott, hogy eltávolítsa az összes lakót – néhányan az utolsó napig ellenálltak –, de 1992 júliusára a fallal körülvett város teljesen üres volt. A bontás csaknem egy évig tartott, és 1994-re a Fallal körülvett város már nem létezett.
Helyére a hongkongi kormány egy parkot (Walled City Park) épített. A park részeit az egykori Walled City épületekről nevezték el, és megőrizték az eredeti építmény egyes részeit. Megmaradt a központi yamen (helyi hivatal), a teaház, az eredeti kapuk és emléktáblák darabjai, valamint az egykori város makettje is ott van a közelben.
Látni szeretné milyen volt Walled City belülről? Itt sétálhat virtuálisan.
Gyorsan térjünk vissza erre a 37 m2-es lakásra!
Tehát, épült itt egy nagyon szép és zöld park, aminek közelében természetesen lakóházak vannak. A bemutatásra kerülő lakás alábbi képein érdemes is felismerni az itt jobb felső sarokban lévő házat (az ablakokból nyílói kilátást nézve).
Egy fiatal pár számára a belső teret a Sim-Plex Design Studio csapata tervezte és a fotót is ők bocsátották rendelkezésre. A pár hölgy tagja megszállott jóga rajongó, míg a férfi a munkamániás, elfoglalt dolgozó férfi. A lakás kialakításakor megszüntették az eredeti két hálószobás elrendezést és lenyitható-felhajtható, azaz mozgatható lépcsőt alakítottak ki galéria privát helyiségének leválasztásához. A pihenőrész itt, szinte a tetőtérben található, hogy vizuálisan lebegő hatást keltsen és kihasználja a megemelt szint előnyeit.
A felső pihenőtér és az alsó szinten lévő lakótereket függőleges közlekedés köti össze. Ha a lépcső nincs leeresztve, akkor az alsó szinten több hely jut a meditatív tevékenységnek, a jógának vagy a baráti összejöveteleknek és a szórakozásnak.
A galéria elülső része egy kis munkapad, ahol a tulajdonosok lefekvés előtt az íróasztalánál dolgozhatnak.
Innen a munkamániások is ráláthatnak az alsó szinten lévő tévére, így nem maradnak teljesen le a közös filmekről sem. Az alsó platform végén tároló szekrény van, elől pedig étkezőasztal és kanapé található. A vendégek érkezésekor megtelhet a lent lévő hall tágas tere, még táncolni is lehet.
A nappali össze van kötve a nyitott konyhával. Világos cseresznye fatextúra jellemzi a fali szekrényeket, míg diófa a szerkezeti, építészeti elemeket. A TV-szekrényben egy hosszú hangszóró van a tévé alatt, míg a faliszekrényben sok-sok tárolóhely és a beépített indukciós tűzhely, illetve a sütő található. A nyitott konyhapult és a hátfal alapanyaga elefántfehér kvarckő. A konyhai fali szekrény páraelszívóval van felszerelve, a szellőzőcsatorna a mennyezeti fali szekrényen keresztül felfelé nyúlik a szabadba, és dekoratív faborítású.
A konyhapult alá beépített mosógép és rejtett mechanika került, az egyik szekrényajtó kihúzva egy kisebb méretű mozgatható munkalapot rejt.
A nyitott terek különösen megkövetelik a tárolókapacitás megfelelő kezelését. A bejárat feletti mennyezeten eredetileg sok cső futott, de mára fehér fa és cseresznyefa kialakítású mennyezeti tároló van ott. A fürdőszoba mellett a mennyezet közelébe kerültek az elektromos berendezések, alulra pedig, lekerekített kialakítással, egy kombinált, teljes magasságú tároló rekesz. Az ajtó közelében cipős szekrények és tároló szekrények találhatók. Ezen kívül további tároló hely is van a cipős szekrény és a fürdőszoba között.
A nappali különböző régi és új megoldásokat egyesít.
Okosotthon, régi faanyagok, környezetbarát megoldások és anyagválasztás, szellőzést és légáramlást, platform újrahasználat. Mindezt azért, hogy a tér egy meditációs folyosó legyen, amely fenntarthatóan gyógyítja a lelket.
A nappali intelligens technológiája lehetővé teszi, hogy távirányítóval működtethessék és energiát takarítsanak meg egy meleg és nyugodt légkör érdekében. Az intelligens rendszer a lámpák, a klímaberendezések és függönykapcsolók távvezérlésén kívül szenzoros vezérlést is magában foglal, beleértve a kültéri időjárás-figyelést, a hőmérséklet-, fény- és energiaszabályozást, a biztonsági felügyeletet, a mozgásérzékelést, a hangvezérlés integrációt is. Mindezt átláthatóan távirányító tableten vagy mobilalkalmazáson keresztül.
Érdemes megemlíteni, hogy az egész házban a famunkák E0-ás minőségű rétegelt lemezből készültek, különböző bevonattal és a festék is környezetbarát festéksorozatból való a formaldehidtartalom minimalizálása érdekében.
