Az épített környezet élhetőségét javító módszertanok, építészeti tervezési ötletek megvitatása a célja a Places and Technolgies elnevezésű nemzetközi konferenciának.
A 2024. július 8-9. között zajló konferenciát a Belgrádi Műszaki Egyetem Építészeti Kara, valamint a PTE Műszaki és Informatikai Kara által szervezett, belgrádi és pécsi oktatók, hallgatók, továbbá szerb, horvát, szlovák és olasz szakemberek részvételével 9. alkalommal rendezték meg. Az esemény jelentőségét az adja, hogy a Föld népességének növekedésével, a gyors urbanizációval nem magától értetődő az emberközpontú városi környezet kialakítása. Pedig nagyon fontosak lennének az épített környezet élhetőségét javító módszertanok, építészeti tervezési ötletek.
Állandósul az igény, hogy az építészetért felelős szakemberek folyamatosan értelmezzék az élhető tér fogalmát, szorgalmazzák az ember szükségleteihez igazodó környezet létrehozását. Ezeket a hozzáférhetőség és akadálymentesség, a biztonság, a közösségvállalás, az ergonómia és egyebek mellett a fenntarthatóság kellene jellemezzen. Medvegy Gabriella, egyetemi tanár, a PTE Műszaki és Informatikai Kar dékánja szerint az ember életének 80 százalékát épített környezetben tölti, és a komfortérzete hatással van az egészségére.
Aki az épített térben van, annak a komfortérzete annak alapján alakul, ahogy a komplex környezet körülötte működik.
Ezért szükséges, hogy az épületek kialakítása a lehető legalkalmasabb legyen az emberi tartózkodásra. De nem elhanyagolható az építészetben pozitív arányokat, pozitív esztétikumot jelentő vizuális komfort sem.
A komfortérzetet javítja a kitettség mérséklése az energetikai, hőterheket illetően, amit ma már a szabályozás is figyelembe veszi. Hiszen az épületek energetikai besorolása – a klímaváltozással, és a környezet védelmével összefüggésben – egyre szigorúbb. Az élhetőség javítására a települések nyaranta jobban felmelegedő részei, az úgynevezett hőszigetek problémája is rávilágít. Egy településrész betonból épült házainak, nagyobb hőtároló felületű épületeinek túlmelegedése ellen településszerkezeti megoldásokkal, az ingatlanok magasságának korlátozásával, szélcsatornák kialakításával lehet védekezni.
A zaj- és porteher mérséklése okos közlekedésfigyelő rendszerekkel is lehetővé válhat. Akár teljes településrészek jelzőlámpa-rendszerei működtethetők így, ha nem akadályozza más irányú forgalom. Dinamikusabb haladást tesznek lehetővé a nagyforgalmú kereszteződésekben, kiiktathatják a járművek felesleges várakozását, javítva a környéken élők életkörülményeit.
Az élhetőbb városi környezet megteremtésére irányuló erőfeszítések sikeréhez, a stratégiák kidolgozásához hozzájárul az emberek és az épített környezet közötti interakciók tanulmányozása. De fontos a tudományágak együttműködése is. Az építészeten kívül a mérnöki és egyéb műszaki tudományokat, a művészetet, a társadalomtudományokat, a bölcsészetet is felvonultató konferencián szóba kerülnek a témában elért új, magas szintű kutatási eredmények is.