A téma már adja is a filozofikus bevezetés lehetőségét. Így végre arról is beszélhetünk, amikor egy tenyérnyi földdarabon elfér az egész világ és talán még a túlvilág is.
A japán mini kertek – legyenek azok zárt udvarok, mohaszőnyeggel ölelt kőcsoportok vagy kavicsból gereblyézett száraz hullámok – nem térben nagyok, hanem szemléletükben. Az egyszerűségük csak látszólagos. Kialakításuk mögött évszázados hagyományok, átgondoltság, komoly munka és költség, illetve egy olyan világszemlélet rejlik, amely nem birtokolni, elfoglalni, hanem szemlélni tanít.

A mini kertek terei nem csak a természet kicsinyített másai, hanem annak koncentrált esszenciái. Nem az utánzás a lényeg, hanem hogy megidézhető és szabadon interpretálható legyen az erdő, a hegyek, a víz, a felhő vagy a tavak. Mert egy tökéletesen elhelyezett kő, egy árnyékot vető bambusz vagy a kavicsba rajzolt hullámvonalak nem díszítenek – hanem gondolatot indítanak el. A mini kertek célja általában nem az, hogy fizikailag legyünk jelen bennük, hanem hogy szemlélődésre, befelé fordulásra, meditációra használjuk őket. Minden elemük arra szolgál, hogy a tekintetet, az elme, az ember eljusson egy belső térbe, ahol már nincs semmi, mégis minden ott van.

Tsubo-niwa, japán mini kertek
A tsubo egy hagyományos japán területmértékegység. Egy tsubo 3,3 négyzetméter, ami két tatami szőnyeg területével egyenértékű. Az ilyen típusú, gondosan elrendezett, mindössze néhány elemet tartalmazó tsuboniwa (udvari kert) jól megkomponáltan kapcsolja össze a kertet az otthonnal.

Egyik sajátossága, hogy számos megváltoztathatatlan dolgot fordít a maga javára: a szélirányt, a hangokat, az évszakokat, a napfényt, az üres tér valódi és látszólagos méreteit. Olyan, általában a japán házakon belüli, vagy épületek melletti kertek, amelyeket további falak, épület vagy kerítés vesz körül.

A korai tsuboniwák, a Heian-kori palotákban, olyan helyek voltak, ahol élvezhetővé vált a négy évszak, a dombok és mezők látványa egy zárt palotába. Ezzel szemben a sziklás tavaskertek az óceáni tájat hivatottak ábrázolni. A mai Japánban új köntösben jelennek meg a tsuboniwák. Hiszen legtöbbször ezek a mini kertek jelentik az egyetlen zöld teret a modern otthonokban.

Tereprendezési technikájuk az, hogy kicsiben látják a nagyot. Sorházak esetében akkor jók igazán, ha fizikailag és mentálisan is boldoggá teszik az embereket, illetve izgalmassá teszik az utcaképet. Miközben maga a kert javítja a sorházak világítási és szellőzési problémáit.

A japán mini kertek funkcionalitása
A tsuboniwa kert egyik fontos funkciója a szellőzés. Nagyon hasznos volt a rosszul szellőző sorházak esetén, hogy a levegő áramlását biztosítsa, és a fényt beengedje a lakásba. Ezeket a kerteket még ma is gyakran a házak bejáratának közelében vagy olyan helyeken helyezik el, ahol a szellő átjárhatja őket. De az is nagyon érdekes, hogy bűnmegelőzési okokból olyan helyekre is telepítették, ahol nehéz biztonságos ablakokat beépíteni, például egy hosszú épület közepén.
Talán városi legenda, de állítólag a háborúk utáni időszakokban gyakori volt, hogy a nindzsák bérgyilkosként tevékenykedtek. A homokkal fedett talajon a lábnyomok könnyen eltüntethetők voltak, ezért nem csak szép, de hasznos is volt az úgynevezett szárazkert.
Ezek legnagyobb ismérve a gereblyével rajzolt precíz mintázat, amit nem lehet gyorsan helyrehozni. Nem hisszük, hogy manapság bárki is kavicsot használna betörők elleni védekezésként, de mivel a kavics zajt csap, néha bűnmegelőzési céllal is használják. Egyébként a száraz víz – homokba gereblyézett hullámvonal – a világ múlását idézi, ahol semmi sem mozdul, mégis minden halad. Ez a csendes dinamizmus a zen egyik legmélyebb tanítása.

Sokszor cél a nagyon kicsi, semmire sem használható terek megváltoztatása. Fizikailag és mentálisan is ellazulhatunk, ha a fürdőszoba közelében lévő kihasználatlan teret alakítjuk át mini kertté egy nagyobb ablak segítségével.

A tsubo kertben nem használnak sokféle növényt, a fő hangsúly az egyszerű és letisztult vizuális effekteken van, ami a japán stílusú esztétika fő alapelve.

A tsuboniwa szépsége egyébként is erős japán esztétikát tükröz és az aszimmetriára helyezett hangsúly is az egyik fő jellemzője. Mivel a rendelkezésre álló tér általában kicsi, ezért gyakori, hogy a kertet magasság, azaz szintkülönbségekkel tervezik. Továbbá a természetes anyagok, például kövek, kavicsok és növények kreatív felhasználásával, valamint a természeti táj utánzásával a tér mélységének és tágasságának érzetét fokozzák.

A növények fajtáit és elhelyezkedésüket gondosan válogatják össze, hogy a „kertlátogatók” élvezhessék az évszakok változását. A kulturális jelentéssel bíró gyakori növények közé tartoznak a juharfák, fenyőfák, ciprusfák, bambusz és cseresznyefák. A juharlevelek ősszel vörösre színeződnek, szebbé téve az udvart, míg a fenyőfákat és a ciprusfákat többnyire sziklákkal párosítják, a kitartás és az erkölcsösség jelentését közvetítve.

Néhány tipp, ha japán mini kertek készítésébe fogna valaki:
- A minikert kialakításakor érdemes figyelembe venni a különböző nézőpontokat, ehhez fontos különböző irányokból nézni teret.
- Hasznos, ha okostelefonnal készítünk fotókat, hogy képet lehessen kapni az egyes nézőpontokból érkező benyomásokról.
- Ezután komolyan foglalkozzunk a vízelvezetéssel, hiszen fennállhat a veszélye annak, hogy egy nagy eső esetén elönti a víz. Ehhez olyan talaj kell, ami jó vízelvezetésű, a lejtés síkja is legyen megfelelő! Ha ez nem lehetséges, akkor javasolt a csatornakiépítés.
- Figyelni kell a napfényre és a szélirányra is!
- Mindenképpen vegyük figyelembe a határoló elemeket! Különböző tervezési lehetőségek vannak bambuszkerítés vagy sövény, vagy kőfal esetén.

- A zöld elemek szépen kiemelkednek, ha a háttér fehér vagy bézs színű.
- Döntsünk egy koncepcióról! Az elrendezés, a növények típusa és a dekoráció a kívánt kert stílusától függően változhat.
- Használj úgynevezett lépő- vagy tipegőköveket, ha nagyobb a hely és miégis lehetőség lenne kimenni a kertbe!
- A lombhullató fák, például a japán juhar, meleg évszakokban csodás zöldet jelentemek, ősztől pedig egyedi és gyönyörű megjelenést öltenek piros és sárga leveleikkel.
- A japán hangulat megteremtéséhez bambusz, kövek, kavics, kőmedence, lámpás, moha és növények. A természetes kő rusztikus, míg a mesterséges kő kifinomultabb érzetet kelthet. Mind a kő, mind a kavics színe is fontos befolyásoló tényező.
- Azonban a túl sok növény ültetése kevésbé vonzóvá teheti a teret, ezért kerüljük a zsúfoltságot! Az ültetendő növényeket a típus, a méret és a termesztési környezet figyelembevételével kell kiválasztani.
- Vegyük figyelembe a növények méretét, növekedési ütemét és karbantartási igényét is!

Mivel a tsuboniwa kertek természetes anyagokból, például növényekből és kövekből állnak, rendszeres karbantartást igényelnek. Ez olyan idő- és munkaigényes feladatot jelent, mint például a metszés, az öntözés és a gyomok eltávolítása. Idővel a kövek és kavicsok elhelyezése is megváltozik, ami rendszeres karbantartást igényel. Ráadásul a japán mini kertek létrehozása különféle költségekkel jár, beleértve a tervezési, az építési és az anyagköltségeket is. Különösen, ha drága anyagokat, például speciális követ, kavicsot vagy növényeket használ valaki.

Aki nagyobb japánkertet szeretne, de az is elég, ha csak sétál benne, annak ajánljuk a zuglói KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium japánkertjét. A vezetett kertnézés maradandó élmény. Az alábbi fotók ott készültek:





