Az elmúlt napokban, mintha minden szál összefutott volna a magyarországi ingatlanpiaccal kapcsolatban.
Mielőtt nekiiramodunk az ingatlanhelyzet témának kezdjük néhány fontos hírrel! Kicentizve ugyan – ahogy korábban megjósoltuk –, de a Pénzügyminisztérium ma nyújtja be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvény-módosításokat. Ebben többek között a személyi jövedelemadót érintő könnyítésekre, újabb gazdaságfehérítő lépésekre és adminisztrációcsökkentésre tesz javaslatot. De a legfontosabb, ingatlanhelyzet és ingatlanvásárlási szempontból, hogy a családok otthonteremtését és az építőipari vállalkozásokat segítve a kormány két évvel, 2026. december 31-ig meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa hatályát. A módosítás – meghatározott feltételekkel – akár 2030. december 31-ig is lehetővé teszi a kedvezményes kulcs alkalmazását. Továbbá 2025-re vonatkozóan, átmenetileg, egy éves időtartamra a nyugdíjpénztári megtakarítás is felhasználható lesz lakáshitel törlesztésére, otthonfelújításra, korszerűsítésre. Ezzel együtt, ha a nemzeti konzultációban az emberek is támogatják, akkor lehetővé válik a SZÉP-kártyán lévő összeg 50 százalékának lakáscélú felhasználása is.
Most visszatérve a címben jelzett ingatlanhelyzet témára, megjelent október 28-ai dátummal a legújabb KSH jelentés: Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2024. II. negyedév címmel. Ebből kiderült, hogy a gyors, év eleji áremelkedés után 2024 II. negyedévében Budapesten folytatódott, vidéken azonban lassult vagy megállt a lakások további drágulása. A 2023. évi csökkenést követően az ország csaknem minden régiójában élénkült a lakáspiaci forgalom, és már jelentősen meghaladta az előző évi alacsony bázist. A teljes lakáspiac 2023. évi összesített forgalma ugyanakkor elmaradt az egy évvel korábbitól. Továbbá 2023-ban kevesebb külföldi állampolgár vásárolt lakást, mint 2022-ben. Az tulajdonképpen senkit nem vigasztal, hogy 2024 II. negyedévében az Európai Unió 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 152%-át tette ki. Az előző negyedév lassúbb emelkedése után 1,9%-kal nőtt a lakásárak szintje egy negyedév alatt. Az eurózónán belül 145% volt a lakásárindex, a tagállamoknak ebben a körében 1,8%-os áremelkedés zajlott le az I. negyedévhez képest. A magyar összevont index 300%-ot tett ki, továbbra is a legmagasabb nominális index az adatot közlő országok sorában.
A helyzet a következő 2024 I-II. negyedévében a használt lakások piacán:
- Egy lakás országos átlagos ára 32,9 millió forint volt, 3,3 millióval több, mint 2023 átlagában. Az 519 ezer forintot kitevő négyzetméterár 79 ezer forinttal haladta meg az előző évi szintet.
- Budapesten egy lakás átlagosan 52,6 millió forintba került, 1 millióval többe, mint 2023-ban. A négyzetméterár a megelőző évi 887 ezerről 942 ezer forintra emelkedett. A korábbi negyedévek alacsony növekedése, illetve időszakos stagnálása után valamennyi budapesti kerületcsoportban drágultak a lakások. A budai hegyvidéki kerületekben az I. negyedévi visszafogott növekedést követően a II. negyedévben jóval gyorsabb ütemben nőttek az árak.
- Budapesten továbbra is a panellakások árai nőttek a leginkább (8,3%), a nem panel többlakásos épületekben 5,9, a családi házakban 4,3%-os volt a drágulás 2023-hoz képest.
- A balatoni agglomerációban az I. negyedévben még folytatódott az áremelkedés, ugyanakkor a II. negyedévben megtorpant, az átlagár 760 ezer forint/m2-nél állapodott meg.
- A budapesti agglomerációban a 2023. évi 636 ezer forintot kitevő átlagár az I. negyedévben 680 ezer forintra emelkedett, a következő három hónapban viszont itt sem változott.
Ingatlanhelyzet 2024 I-II. negyedévében az új lakások piacán:
- Az országos átlagár a 2023. évi 62,6 millióról 66,1 millió forintra emelkedett. A négyzetméterár elérte az 1,2 millió forintot.
- Budapesten átlagosan 79 millió forintba került egy új lakás, 7,9 millióval többe, mint 2023-ban. Az átlagos négyzetméterár megközelítette a 1,5 millió forintot.
- Budapest XI. kerületében adták el a legtöbb (256) új lakást, amelyek átlagára 101, négyzetméterára 1,8 millió forint volt. Ezt csak a budai hegyvidéki kerületekben eladott új lakások ára haladta meg, ott 170 millió forintos átlagos és 2,3 milliós négyzetméterenkénti áron keltek el a lakások. Ugyanakkor már a pesti oldal külső kerületeiben is általánossá vált az 1 millió forintot meghaladó fajlagos ár.
- A vármegyeszékhelyek és a kisebb városok 850 ezer, illetve 860 ezer forintot kitevő átlagos újlakás-ára mögött ugyancsak jelentős helyi különbségek figyelhetők meg: A négyzetméterárak Székesfehérváron és Debrecenben átlépték az 1 millió forintot, miközben Nyíregyházán nem érték el a 700 ezer forintot sem. Több vármegyeszékhelyről eddig elenyésző számban (Miskolc, Eger, Tatabánya, Miskolc) vagy egyáltalán nem (Salgótarján, Kaposvár) érkezett adat eladásokról.
- A siófoki új lakások ára is tovább nőtt, és elérte négyzetméterenként az 1,4 millió forintot.
Ne feledjük, a fenti adatok csak a II. negyedévig állnak rendelkezésre, egyelőre!
Az már bizonyosan tudható, hogy az Airbnb játékosok nem nevetnek a társasozás végén és még csak hatost sem dobtak. A tételes átalányadó évi összege ugyanis a fővárosban közel négyszeresére, lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik a korábbi 38400 forintról. Emellett kétéves moratórium van új szálláshelyek létesítésére.
A KSH adatai szerint a kínálati lakbérek 2024 szeptemberében országosan gyakorlatilag stagnáltak (–0,1%), Budapesten 0,4%-kal nőttek augusztushoz képest. Az előző év azonos időszakinál országosan 9,6, Budapesten 9,8%-kal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 112, illetve 102%-kal voltak magasabbak a szeptemberi lakbérek.